2008. január 28., hétfő

Hejhó

Meg vagyok fázva, szerelmes vagyok és nikkártert hallgatok. Nyomor a köbön. Fáj az orrom, ami tiszta piros mert félpercenként alávetem a háromrétegű papirzsebkendő kinzásainak. Ennél rosszabb már csak az lehetne ha eltűnne az egyik básztid poszterem. Ez a hét lenne az utolsó a munkahelyemen de szerintem fulladok még egy darabig ahogy ezt elnézem.
Hétvégén bent voltam Pesten, a népligetben álltam (nem, most kivételesen nem dolgoztam) és vártam a veszprémi buszt amikor odajött hozzám egy enyhén imós srác és elkezdett oltani hogy mekkora szánalmas hogy őt utánozom, és hogy nem gondolom-e hogy ez a pirszingcucc a számban már régen lejárt. Had ne mondjam hogy neki meg méripoppinszos volt a táskája aminek az elejére az volt irva hogy "I Love Anime".. a méripoppins az tökre anime egyébként. Valahogy abban a buszmegállóban mindig az ilyenek találnak meg. Legközelebb jöhetne inkább egy öregbácsi aki pénzt osztogat meg dicséreteket és rászólna a buszsofőrre hogy ajóégáldjameg várjomármeg ha már megvettem a rohadt jegyet és látja hogy rohanok csak egy öregasszonnyal veszekszem.
Vannak ilyen tervek a fejmben, hogy lemegyek Szegedre vándorszinésznek, vagy ittmaradok dolgozni Pomázon és várok valami csodát. A Móni azt mondta szeptembertől albérletbe megy és megkért hogy menjek vele, mert egyszerűen nem birná nélkülem. Persze ezt megértem, de még vannak más alternativák. Nem mintha el tudnék szakadni. Tudja valaki mi az az "inhalálás"?

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Az inhalálás egy utálatos dolog, belenyomják a fejed egy forró vizes tálba, aztán azt várják, hogy még hálás is legyél. Sajnállak, hogy ilyen helyzetbe kerültél, jobbulást!