Hörgőtágitó feat Kálciuminjekció

Voltam ilyen tüdőszűrésen. Hát meg kell mondjam fele annyira sem izgató az a 4 lány félmeztelenül egy 2 négyzetméteres helységben mint ahogy azt itt egyesek elképzelik. Már abban a percben hülyét csináltam magamból amikor odaadtam a kartonozós hölgyikének az általam teljesen értelmezhetetlen beutalót, amin a tojás allergiától kezdve minden szerepelt kivéve hogy mi a szrért mentem a tüdőgondozóba. Akkor közösen kiröhögtük a háziorvosomat aztán begyömöszölt a többi lánnyal együtt arra a bizonyos 2 négyzetméterre és megadta hogy 5 másodpercen belül legyünk félmeztelenek. Bár nem voltam Auschwitzban de ez kisértetiesen hasonlitott azokra a filmekre amiket elrettentő példaként vetitettek a suliban. Egy szó mint száz, körbenéztem hátha valakinek kisebb a melle mint az enyém. Nem nyert. Na mindegy azért nem csüggedtem, az vigasztalt hogy én vigyorgok legjobban a helyzeten a többiek meg irigykednek a felületes hozzáállásomért. Miután berohangáltunk meg vissza a 2 pillanatos vizsgálatra és sikerült legalább egy melltartót magunkra rángatni, a következő párbeszéd hangzott el:
csaj: - te pomázi vagy?
én: - aha, miért?
csaj: - én is oda megyek, megyünk együtt haza?
én: - ja, most hogy láttuk egymás mellét
Az a fura hogy ő még ennek ellenére is megkérdezte szóval attól legalább nem kellett tartanom hogy leszbikus.