Supolák, és egyéb csúszómászók

Na jónapot kivánok. Elég sokat gondolkozván arra jutottam hogy otthagyom a kocsmárosné pályát és inkább egy nyilászáró szaküzletben fogok mosolyogni. Tegnap kiszolgáltam két 15 évest sörrel és nem is tudtam róla. Kegyetlen ez a szakma. Nem tudnak visszakönyörögni. Mondjuk nikkárternek valószinűsithetően akadna rá esélye de sajna az Államokban koncertezik szóval felejtős. Amúgyse hinném hogy a Ferenc mély bájcsevelybe elegyedne egy szőke popsztárral.
A Norbert meg tök okos. Én azt hittem az eddigi élettapasztalatom alapján hogy ilyen csak az apa lehet. De nem. Gyermekkoromat meghazudtolva (ami a "fizika és matekházi irás apával" cimet is kaphatná) bebizonyitotta hogy ő is tud ugyanolyan hévvel belemerülni ezekbe a dolgokba és látva hogy nemérdekel, méginkább érthetetlenebbül előadni, véleményem szerint márcsakazértis hogy "ha már nem érted, rendesen ne értsd." Szóval folyton belekavar a dolgokba, de úgy hogy még a macskám se értené mit akar pedig az hangszinről veszi a lapot. Ime egy példa:

Mama: - Hogy érzed magad az új munkahelyen?
Norbert: - Hát az ambivalens, mert igy ööö struktúráltan veszed meg igy nyomják, nyomják és közben azt hiszik hogy te majd tudod pedig csak játszol a lapokkal hogy vágják..
Ditta: -Azt akarja mondani hogy kevés a szünet meg a jutalék de ha okosan csinálja akkor többet fizetnek.
Mama: - Miért nem ezzel kezdted?